A születési súlyok megoszlása 2011 és 2015 között és a percentilisértékek változása 1996 és 2015 között. A Tauffer-adatbázis feldolgozása = A születési súlyok megoszlása 2011 és 2015 között és a percentilisértékek változása 1996 és 2015 között. A Tauffer-adatbázis feldolgozása

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Kutatási célunk a 2011 és 2015 közötti magyarországi szülések feldolgozásának segítségével gesztációs hetekre, nemekre, valamint egyes és többes terhességből született magzatokra bontott aktuális percentilistáblázat megalkotása. Emellett vizsgáltuk, hogy 1996 és 2015 között ötéves periódusokban hogyan változtak gesztációs hetenként az egyes és iker fiú- és leánymagzatok átlag születési súlyai. Módszer: A Magyarországon kötelezően kitöltendő és vezetett Tauffer-statisztika 2011 és 2015 közötti adatai alapján minden gesztációs héthez kiszámoltuk az 5, 10, 25, 50, 75, 90 és 95 percentilisértéket nemenként, egyes és ikerterhességek esetén. Vizsgáltuk továbbá a születési súlyok terhességi hetenkénti változását 1996 és 2015 között ötéves periódusokban. Eredmények: A 2011 és 2015 közötti élveszületések súly-percentilisértékeit grafikusan ábrázoltuk, és táblázatokban is összefoglaltuk. A vizsgált 20 év alatt az egyes terhességekben a 35–41. héten a születési súly 2011–2015-höz viszonyítva az 1996–2005-ig terjedő időszakban alacsonyabb volt (a legalacsonyabb 1996–2000-ben), míg a 2006–2010-es periódusban magasabb vagy hasonló volt (például a 38. héten a fiúknál 2011–2015-ben az átlagsúly 3249 g, 1996–2000-ben 34,3 [SE 3,0] g-mal, 2001–2005-ben 11,5 [2,9] g-mal kevesebb, 2006–2010-ben 18,1 [2,9] g-mal több). Az ikerterhességekben hasonló, de nem egyértelmű tendenciát figyeltünk meg a 35–38. heti születési súlyokban. Következtetés: Tekintettel a születési súlyok elmúlt 20 évben megfigyelt jelentős változására, szükséges az általában használt percentilistáblázat megújítása. A születési súlyok 1996 és 2010 között növekedtek, elsősorban az érett magzatok esetén, az ezt követő periódusban csökkenő vagy stagnáló tendencia figyelhető meg. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1426–1436. | Abstract: Introduction and aim: We aimed to provide a current birth weight percentile table for singleton and twin pregnancies stratified by gestational week at delivery and sex using data from all live births in Hungary between 2011 and 2015. In addition, we examined temporal trends in average birth weights in singleton and twin pregnancies by sex in five-year periods between 1996 and 2015. Method: We calculated the 5th, 10th, 25th, 50th, 75th, 90th, and 95th centiles of birth weight for each gestational week by sex for singleton and twin pregnancies using compulsory collected obstetrical data (Tauffer Statistics) in Hungary in 2011–2015. Furthermore, we described changes in birth weights by gestational week between 5-year periods from 1996 to 2015. Results: We present birth weight centiles for live births in both tabular and graphical forms using data from 2011 to 2015. In general, live birth weights in gestational weeks 35–41 were lower in the period of 1996–2005 (the lowest in 1996–2000) and were higher in the period of 2006–2010 compared to the reference period of 2011–2015 (e.g., the average male newborn weighed 3249 g at gestational week 38 in 2011–2015, which is 34.3 [SE at 3.0] g less in 1996–2000, 11.5 [2.9] g less in 2001–2005, and 18.1 [2.9] g more in 2006–2010). Similar trends were not observed in birth weights of twin pregnancies in gestational weeks 35–38. Conclusion: Given the observed substantial change in birth weights during the past 20 years, renewal of the commonly used percentile tables is necessary. Birth weights increased from 1996 to 2010, mainly of mature newborns, followed by a stabilization or slight decrease in the later periods. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1426–1436

Pregnancy outcomes of women with untreated ‘mild’ gestational diabetes (gestational diabetes by the WHO 2013 but not by the WHO-1999 diagnostic criteria) – A population-based cohort study

AIMS: We compared pregnancy outcomes of untreated 'mild' GDM (GDM by WHO 2013 but not by WHO-1999) to normal glucose tolerant women (NGT). METHODS: In a universal screening program 4333 pregnant women had a 3-point 75 g OGTT in Hungary in 2009-2013. By WHO-2013 untreated NGT was diagnosed in n = 3303, 'mild' GDM in n = 336 cases. RESULTS: 'Mild' GDM women were older (mean difference, SE: 1.4, 0.3 yrs), had higher fasting (1.0, 0.02), 60-minute (1.0, 0.09), and 120-minute (0.4, 0.06 mmol/l) blood glucose, and blood pressure (2.6, 0.5/2.0, 0.5 mmHg). Weight gain was similar in both groups (-0.3, 0.3 kg). GDM newborns were heavier (142, 50 g) and were more frequently macrosomic (>4000 g, OR 1.85, 95 %CI 1.35-2.54). Hypertension during pregnancy was more prevalent in the GDM group (OR 1.55, 95 %CI 1.05-2.28), as well as induced (OR 1.38, 95 %CI 1.10-1.74) and instrumental delivery (OR 1.34, 95 %CI 1.07-1.68), and acute caesarean section (OR 1.32, 95 %CI 1.04-1.64). Most of these differences substantially attenuated or became non-significant after adjustment for pre-pregnancy BMI. CONCLUSIONS: Pregnancy outcomes of 'mild' GDM were worse compared to normal glucose tolerant women however these differences were explained by the pre-pregnancy BMI difference between groups

Trend of pregnancy outcomes in type 1 diabetes compared to control women: a register-based analysis in 1996-2018

INTRODUCTION: In 1989, the St Vincent declaration aimed to approximate pregnancy outcomes of diabetes to that of healthy pregnancies. We aimed to compare frequency and trends of outcomes of pregnancies affected by type 1 diabetes and controls in 1996-2018. METHODS: We used anonymized records of a mandatory nation-wide registry of all deliveries between gestational weeks 24 and 42 in Hungary. We included all singleton births (4,091 type 1 diabetes, 1,879,183 controls) between 1996 and 2018. We compared frequency and trends of pregnancy outcomes between type 1 diabetes and control pregnancies using hierarchical Poisson regression. RESULTS: The frequency of stillbirth, perinatal mortality, large for gestational age, caesarean section, admission to neonatal intensive care unit (NICU), and low Appearance, Pulse, Grimace, Activity, and Respiration (APGAR) score was 2-4 times higher in type 1 diabetes compared to controls, while the risk of congenital malformations was increased by 51% and SGA was decreased by 42% (all p<0.05). These observations remained significant after adjustment for confounders except for low APGAR scores. We found decreasing rate ratios comparing cases and controls over time for caesarean sections, low APGAR scores (p<0.05), and for NICU admissions (p=0.052) in adjusted models. The difference between cases and controls became non-significant after 2009. No linear trends were observed for the other outcomes. CONCLUSIONS: Although we found that the rates of SGA, NICU care, and low APGAR score improved in pregnancies complicated by type 1 diabetes, the target of the St Vincent Declaration was only achieved for the occurrence of low APGAR scores